Megtalált engem is fb-on a verses bejelölős. Nem osztottam tovább, egyszerűen csak idéztem ezt:

Megtalált engem is fb-on a verses bejelölős. Nem osztottam tovább, egyszerűen csak idéztem ezt:
Galaxis Útikalauz Stopposoknak (Douglas Adams):
A Vogon hozzálátott, hogy felolvassa a saját maga kreálta, bűzös kis passzust. 
-Ó, pirsönő morgolosta - kezdte. Fájdalmas rángások futottak végig Ford testén; erre még ő se számított. 
Vizelevényeid mint a / többözös rejtjeméh hátán a szederjes gennyekély. 
-Aaaaaaauuuuuuuuhhhháááááhh! - nyögött Ford Prefect, és fejét hátrarángatta, míg a fájdalom csomókban taposott át rajta. 
Halványan látta, amint Arthur előre-hátra hintázik a szomszéd széken. Összeszorította a fogát. 
Huss,fohászom száll feléd folytatta a könyörtelen Vogon -,kedvelátos zümmögényem! 
Hangja a szenvedély borzasztó magasságaiba csikordult. 
-Abroncskodón körbesarj suhogó pettyeleveddel,mert szétmarcangolom tukobibircs csókjaidat pucugánycsökömmel, 
rrreglásrl! 
-NNNNNNNNjjjjjjjjjuuuuuuuhhzhhhhhhhauuuuuhhhhh! - üvöltötte Ford Prefect és még egyszer megvonaglott, ahogy az 
utolsó sor elektronikus lelkesültsége telibe kapta a halántékai között. Összecsuklott. 
Arthur lezseren hátradőlt. 
-És most, Földlakók - berregte a Vogon (nem tudta, hogy Ford Prefect tulajdonképpen a Betelgeuse környékéről származott, 
s fütyült volna rá, ha tudja) 
-Egyszerű választási lehetőséggel ajándékozlak meg benneteket! Vagy elpusztultok az űr vákuumjában,vagy. . . - rövid 
hatásszünet - vagy pedig megmondjátok, hogy tetszett a versem! 
Hátravetette magát a hatalmas, bőrszerű, denevér formájú székben, és a foglyait figyelte. Megismételte a mosolyt.Ford 
hörögve kapkodott levegő után.Végiggörgette berozsdásodott nyelvét száraz szájában, és felnyögött.Arthur vidáman így 
szólt: 
-Az igazat megvallva, nekem tetszett.