Ugrás a fő tartalomra

Gabriel Váraljay​​ Laszlo Fazekas​​

Gabriel Váraljay​​ Laszlo Fazekas​​

#blockhain
https://www.hirstart.hu/site/relocate.php?rssid=1&rsspid=30&ctype=rss&id=13732176&chk=efd9fe2d46d2f5dcbbfaec599b27cb53&url=https%3A%2F%2Fwww.portfolio.hu%2Ffinanszirozas%2Fbiztositok-penztarak%2Faz-internetnel-is-nagyobb-dobas-forgatja-fel-hamarosan-az-eletunket.274395.html%3Futm_source%3Dhirstart%26utm_medium%3Dportfolio_linkek%26utm_campaign%3Dhiraggregator

Megjegyzések

  1. Itt is jól látszik a lényeg, kigolyózni a 3. felet. Nem kell biztosító, nem kell bank, nem kell Uber, Airbnb, nem kellenek cégek. Csak közösségek...

    VálaszTörlés
  2. Láthatóan tisztában van ezzel a riportalany. Talán még keresi is annak a lehetőségét, hogy ebben személy szerint hogyan vehet részt.

    VálaszTörlés
  3. Nagyon kíváncsi leszek az első ilyen megoldásokra. Tippem szerint sokkal egyszerűbb és kevesebb lesz, mint most várjuk.

    Érdekes módon az adatbázis méretével, az okosszerződések teljesülési feltételeivel keveset foglalkoznak nagyon. És azzal is, hogy ezek messze nem mindig egyértelműek. Ha így lenne, sokkal kevesebb peres ügy lenne.

    VálaszTörlés
  4. Persze, de ezek nem egy az egyben megoldások problémákra, csak eszközök hozzá. Szóval nyilván egy okos házassági szerződésben leírod, hogy ha félre lép az egyik fél, akkor a másiké a vagyon, a félrelépés tényének eldöntését nem fogod tudni leporgramozni. Azt viszont igen, hogy ha a közösen kijelölt döntő bíró (aki már viszont így nem feltétlen ügyvéd) úgy dönt, hogy ez bekövetkezett, akkor a szerződés hajtsa végre a vagyonelkobzást.

    De pont ezt írta itt a cikkben a biztosítós ürge is, hogy a biztosítók szerepe a kárbecslés lehet, statisztikák számolása, hogy adott ügyfél mennyire rizikós, mennyire megalapozott a kárigény, stb. Ugyanúgy egy hitelpénz rendszer esetén nem tűnnek el a bankok, de a feladatkörük a fedezet értékének meghatározása lesz, a hitel kihelyezés, vagy akár az egész pénzrendszer lehet blokklánc alapú.

    A központosított rendszerek szerepét átveheti ily módon a blokklánc, a meglévő szereplők pedig szakértőkké minősülnek vissza, ami már egy sokkal nyitottabb piac, és erősebb lehet a verseny. Ebben van itt a varázslat. A (tényleges) decentralizációban.

    VálaszTörlés
  5. Mekkora lesz egy ilyen adatbázis? És hogy lesz ellenőrizhető?

    VálaszTörlés
  6. Nagy. Ellenőrzés alatt mit értesz?

    VálaszTörlés
  7. Rohadt nagy, hiszen indexelten kereshetővé kell tenni.

    VálaszTörlés
  8. Ráadásul a változásokat azonnal szinkronizálni kell, amit meg újra kell indexelni.

    VálaszTörlés
  9. És még a változások előtti verziókat is ugyanúgy mindig kereshetően meg kell tartani, a változások miértjét is beleírni, és azokat is indexelni.

    VálaszTörlés
  10. Maga a blokklánc egy ilyen flat tranzakció lista, de nyilván aki használja, sima SQL adatbázisokat fog belőle generálni. Ezekben pedig nem lesz sokkal több adat, mint eddig. Tehát pl. banki tranzakciókat eddig is le kellett tárolni mindent. A blokklánc csak egy ilyen bizonyító jellegű dolog mögötte, ami alapján vissza tudod validálni az adataidat. Egy nagy doksi egy rakás digitális aláírással. De ez nem maga a DB, csak a forrás.

    VálaszTörlés
  11. Laszlo Fazekas Igen, csak eddig ez az adatmennyiség egy helyen (plusz mentések) volt. A blockchain teljes egészében meg akár több tízezer gépen is ott kell legyen.

    Ellenőrzés alatt azt értem, hogy lesznek nem egyező láncok. Sőt, akár nagy részüket is tönkreteheti egy támadás. Akkor tudni kell ellenőrizni és rekonstruálni az egész könyvelést. Ahogy most egy bank esetén, az általa küldött hivatalos kivonatok alapján újra felépíthető egy számla története, akkor is, ha maga a teljes benki állomány megsemmisül.

    VálaszTörlés
  12. Szerintem nem kell minden "ügyfélnél" meglennie a teljes blokkláncnak, ahogy pl. btc esetében is vannak olyan walletek, ahol nincs minden adat letöltve, csak az ügyfél számára relevánsak.

    A full node-okat pedig georedundánsan nyilván ugyanúgy tudja tárolni a biztosítással foglalkozó cég, mint a hagyományos adatbázisokat. És ha egy ügyfél szeretné maga is birtokolni a teljes láncot, akkor természetesen ugyanezt megteheti. Főleg, ha ezért - a bányászat analógiájára - még valamennyi jutalékot is kaphat, kompenzálva a ráfordított tárhelyet és kapacitást.

    VálaszTörlés
  13. Nem is az ügyfelekről van szó, hanem a könyvelést végző (bányászó) gépekről. Azokból is jó soknak kell lenni. Ráadásul azok közül nagyon sokat azonnal lekapcsolnak, ha a dolog nem hoz extra nagy hasznot, hiszen most is csak azért szálltak be.

    VálaszTörlés
  14. Igen, ahogy András Oláh​ is írja, nem kell mindenkinél ott lennie a dbnek, csak annál, akinek ez fontos. Pl. biztosítással összefüggő adatokat elég a biztosítóknak tárolni, vagy a közösségnek csak a tagok adatait, stb

    VálaszTörlés
  15. Laszlo Fazekas És hogy ellenőrzöd az adatok teljességét? Oké, hogy egy láncszem önmagában is ellenőrizhető, az előtte lévő és az utána lévő hivatkozás (aláírás, hash, ...) jóságával, de ez jogilag biztos kevés.

    VálaszTörlés
  16. Az, hogy az adatok tőled származnak, a digitális aláírásod hitelesíti. A blokklánc ehhez az időbélyeget adja. A blokklánc változatlanságát pedig a tagok egyetértése. A tagok több mint felénél hamisítani kell a blokkláncot, hogy megtörd a rendszert. Ez igazából ennyi dióhéjban.

    VálaszTörlés
  17. Tulajdonképpen a hitelességhez eléga digitális aláírás is. A blokklánc igazándiból azér kell hozzá, hogy legyen egy abszolút igazság. Ha egymásnak ellentmondó dolgokat állítasz, akkor amit előbb mondtál, az az igaz. Erre kell a blokklánc, ami így kvázi időbélyegez.

    VálaszTörlés
  18. A nem blockchaines digitálisan aláírt szerződések is ilyenek, csak ott az időbélyegző szerverek ugye nem lehetnek bárkik, csak dedikált, és jól ellenőrzött gépek. Nyilván ez is adja adott esetben a sérülékenységüket. Ehhez képest az elosztott kezelés nyilván nyújt plusz biztonságot, és az egymásutániságot igazolhatja is(1), de az időpontot hogy garantálja? Az lehet más és más, ennyi gép esetében.

    (1) Amíg egy tétel időbélyegre vár, addig talán a sorrend is manipulálható esetleg, bár ebbe sokkal mélyebben bele kell gondolni. És akik kidolgozták nyilván bele is gondoltak alaposan, tehát én nem hiszem hogy hibát tudnék benne felfedezni, ergo elfogadom, hogy rendben van. Csak ez, mint tudjuk sose teljesen biztos. Főleg, ha olyan algoritmusokra számítanak, amikről később kiderül, hogy azok is hibásak. Manapság ugye ez eléggé kiderült, sajnos.

    VálaszTörlés
  19. Igazándiból nem is az időbélyeg a lényeg, hanem a sorrendiség. És még abban sem az, hogy ha beküldök egy dolgot, és közvetlen utána egy másikat, akkor az első kerüljön be először, és a következő utána, hanem az, hogy ha egyszer bekerült az egyik, akkor az kurvára legyen ott, ne lehessen onnan kikaparni, és utána a következő már csak azután kerülhessen, ne elé. Ez biztosítja, hogy ne lehessen benne önellentmondás, még akkor sem, ha mind a kettőt te állítod.

    A másik ami lényeges, hogy a blokklánchoz nem kell feltétlen sok gép. Itt inkább az a lényeg, hogy a partnereknek nem kell bízniuk egymásban. Tehát pl. van 3 bank. Akarnak egy valamilyen szempontból közös DB-t. De ki tárolja a DB-t? Ki legyen a főnök? Ha bárhová centralizálod a rendszert, az a tag manipulálhatja. Ezért felhúznak 3-an egy blokkláncot. Így mind a 3-an egyenrangúak, nincs főnök, nem kell bizalom, és mégis van egy közös DB-jük.

    Ugyanez a bitcon is, csak nagyon sok résztvevővel. Egy közös adatbázis, ahol senki nem bízik senkiben, mégis közös, mindenféle közös szerver nélkül. Lehet, hogy a bankos a 3 baromi megbízható szerverrel ugyanolyan biztonságos, mint a bitcoin sok ezer szerverrel. De nem is ez itt igazán a lényeg, hanem hogy trustless. Nem kell bizalom a tagok közt.

    VálaszTörlés
  20. Laszlo Fazekas A bankok esetében ez a dolog most is megoldott, sőt, elektronikus aláírás nélkül is az volt. Most meg a párosával aláírt és visszaigazolt ügyletekkel megoldott, nem kell most se főnök. És persze manipulálni se lehet, hiszen ugyanúgy elektronikus aláírás védi, mint a blockchaint.

    A sorrend és időpont bizonyos ügyletek esetében nagyon fontos. Adott esetben egymástól független, nem egy blockchainbe kerülő események időbeli sorrendje. Ingatlannál a széljegy pl., de biztosítási eseményeknél is, hogy az a lejárat előtt következett-e be.

    A bitcoin ezekhez képest kicsit más, ott tényleg nincs központ és semmilyen garancia se. Azt kell elfogadni, hogy a rendszer sérthetetlen. Ezt mindenki eldönti magának, ahogy a pénzként való használatot is. Sokan úgy gondolják, és gondoljuk itt is, hogy pénznek nem pénz, hanem befektetés.

    Az okosszerződések a blockchain, a megosztott rendszerek kétségkívül nagy jövő előtt állnak, de messze nem annyira sokat fognak változtatni, mint pl. ebből az interjúból is sejthető. Illetve ha fognak, akkor nem úgy, ahogy ma gondoljuk.

    A decentralizált rendszerekre maga az internet remek példa. Annak indult, hogy ne legyen egy központ, ne legyen egy helyen sebezhető. Ez meg is valósult, de kiderült, hogy egy ilyen hálózat sosem egyenrangú pontokból épül, ha spontán épül, és mindig lesznek kiemelten fontos csomópontok. Szerintem más elosztott rendszereknél is ez várható.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése